Érintésvédelem

Az érintésvédelem üzemszerűen feszültség alatt nem álló, de meghibásodás esetén feszültség alá kerülő vezető részek érintéséből származó balesetek elkerülésére szolgáló műszaki intézkedések összessége.
Az érintésvédelem más szóval: közvetett érintés elleni védelem, vagy az EN 61140 szabvány  kifejezésével: hibavédelem – azokat a műszaki intézkedéseket jelenti, amelyek az üzemszerűen feszültségmentes, tehát feszültség alatt nem álló, de meghibásodás (általában szigetelési hiba) következtében a földhöz képest veszélyes mértékű feszültség alá kerülő részek érintésekor az áramütés bekövetkezését akadályozzák meg.
A közvetlen (meg )érintés elleni védelem- azaz  alapvédelem pedig az aktív ( üzemszerűen feszültség alatt álló ) részek megérintését akadályozza meg.
A szakmai köznyelv – hagyományosan – a hibavédelmet (a közvetett érintés elleni védelmet ) nevezi röviden érintésvédelem nek.

Az érintésvédelem vizsgálatának alkalmával a létesítményben található elektromos készülékeket védelmi osztályok alapján különböztetjük meg:

I. érintésvédelmi osztály – védővezetős védelemmel ellátott készülékek. Pl. mikrohullámú sütő
II. érintésvédelmi osztály – kettős vagy megerősített szigetelésű berendezések. Pl. kézi fúrógép
III. érintésvédelmi osztály – törpefeszültségű készülékek (max. 50 volt). Pl. beépített transzformátorral szerelt asztali lámpa.

Minden olyan épületet, ahol az érintésvédelem módjára a védővezetős módot használják, egyenpotenciálra hozó hálózattal (EPH) kell kiépíteni, mely szorosan összefügg a belső villámvédelmi rendszerrel. A létesítményekbe beépített nagy kiterjedésű fém alkotó elemeket, csőhálózatokat, földeléseket be kell kötni az EPH rendszerbe. Célja, hogy megakadályozza a veszélyes potencálkülönbségek kialakulását. A villámok áramának fele az épületen belül halad le, az EPH rendszer megakadályozza az esetleges másodlagos kisüléseket.

Érintésvédelmi Minősítő Iratot a Munkavédelmi Felügyelőség kéri. Érintésvédelem hatásosságának ellenőrzése jogszabályi kötelezettség. A vizsgálat elmulasztása hatóságok által bírsággal sújtandó.

 

Tűzvédelmi Felülvizsgálat Erősáramú Berendezések Szabványossági Felülvizsgálata

 

A helyszíni mérés és felülvizsgálat után a jegyzőkönyv az MSZ 60364 sz. szabvány [MSZ 2364, Msz 1600.sz.], valamint a 54/2014. (XII.5.) BM rendelet előírásai szerint készül.

A felülvizsgálatok menetét és szükségességét, valamint a felülvizsgálatok végzésének gyakoriságát a 54/2014. (XII.5.) BM rendelettel kiadott Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) határozza meg.

Az Erősáramú Berendezések Felülvizsgálatának három alapvető szempontja:

• A létesítés idején a szabványoknak, előírásoknak, rendeleteknek megfelelően építették ki a berendezést.
• Nem változott-e a vizsgált helyiségben folytatott tevékenység technológiája olyan mértékben, amely már veszélyt jelent.
• Nem romlott-e le a villamos berendezés állaga olyan mértékben, amely veszélyes.

A villamos berendezést:

• robbanásveszélyes építményben, szabadtéren 3 évenként,
• egyéb építményben 6 évenként, tűzvédelmi szempontból felül kell vizsgálni.

Az Erősáramú Berendezések Felülvizsgálata Minősítő Iratot a katasztrófavédelem (tűzoltóság) kéri. A tűzvédelem ellenőrzése jogszabályi kötelezettség. A vizsgálat elmulasztása hatóságok által bírsággal sújtandó.

 

Villamos kéziszerszámok vizsgálata

 

A helyszínelés után a jegyzőkönyv MSZ 2364 sz. szabvány, valamint Msz 4851.sz. szabvány előírásai szerint készül.

 

A vizsgálatot a 14/2004. (IV. 19.) FMM rendelet kötelezően írja elő. A villamos kéziszerszámok szigetelésmérése évente kötelező vizsgálat.

 Kéziszerszámnak nevezzük a munka végzés alkalmával kézben tartott berendezéseket. Ezen berendezések fokozott igénybevétele miatt a felülvizsgálati ciklus 1 év.

 Hordozható biztonsági transzformátorok, éves felülvizsgálata.

A balesetek elkerülése érdekében az évenkénti felülvizsgálat feltárja az esetleges hibákat és jegyzőkönyvben javaslatot ad annak megszüntetésére.

 

 

 

EPH (Egyen Potenciálra Hozás) gázkészülék üzembe helyezéséhez:

A gázszolgáltató új és meglévő gáz csatlakozáskor, átalakításkor EPH bizonylat meglétéhez köti az engedélyek kiadását. Az EPH vizsgálat célja, hogy ellenőrizzük az EPH összekötések meglétét, és milyenségét.

 Az EPH rendszer fő szempontjai a következők:

 Mért és méretlen gázcső összekötése elektromosan megfelelő vezetővel.

PE-N vezető szétválasztási pontjánál (általában a lakás kis elosztója) a PE sínre (föld sín) érkező EPH gerincvezető bekötése.

EPH csomópont (többnyire a cirkó alatt) kialakítási helyére beérkező összes csővezeték összekötése.

További EPH bekötési követelmények melyek nem függnek össze szorosan a gáz hálózatra csatlakozás feltételeivel, de szerves részét képezi az EPH hálózatnak:

Az EPH csomópontba be kell kötni, vagy közvetlenül, vagy az EPH gerinc vezetékre csatlakozó többi EPH csomóponton keresztül:

 Villámvédelmi földelőt

Érintésvédelmi (potenciál rögzítő)földelőt

Nagy kiterjedésű vagy a szintet elhagyó fém szerkezetet

Fürdőkádat, zuhanytálcát

Túlfeszültség védelmi szempontok miatt: gyengeáramú hálózatok árnyékolása (TV, megfigyelő rendszer, telefon, riasztó, számítógépek hálózat)

EPH célja, hogy megakadályozza a veszélyes potencálkülönbségek kialakulását.

 

Oldal: Fogalmak
Érintésvédelmi mérések és szabványossági felülvizsgálat - © 2008 - 2024 - erintesvedelmifelulvizsga.hupont.hu

A HuPont.hu egyszerűvé teszi a weblapkészítés minden lépését! Itt lehetséges a weblapkészítés!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat